Vitathatatlan, hogy a magyar adórendszer digitalizációja újabb fontos mérföldkőhöz érkezett, hiszen hosszas előkészítő munka után 2024. január 1-jén elindul az eÁFA-rendszer. Bár használata a bevezetést követően egyelőre nem lesz kötelező, pár éven belül várhatóan ez lesz az egyetlen opció.
Online pénztárgépek, EKAER-rendszer, online számlaadat szolgáltatás – néhány kiemelt fejlesztés, amelyek jelzik, hogy az elmúlt bő egy évtizedben milyen tempóban zajlott a magyar adórendszer digitalizációja. Ennek köszönhetően évekkel ezelőtt eljutottunk oda, hogy semmilyen adóbevallást nem lehet papíralapon benyújtani, csak elektronikusan. Nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredmény, hogy az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokból ma már mindenki számára elkészíti a személyi jövedelemadó bevallás-tervezetét, amelyet csak el kell fogadni vagy ki kell egészíteni.
Ennek a digitalizációs folyamatnak a következő fontos állomása az eÁFA-rendszer 2024. január 1-jei indulása. Azon felül, hogy a cégek számára gyorsabbá, biztonságosabbá és pontosabbá teszi az áfabevallási folyamatot, jelentőségét az adja, hogy várhatóan néhány éven belül valamennyi adónemet, vagyis többek között a társasági adót vagy a helyi iparűzési adót is ezen keresztül lehet vagy kell majd bevallani.
Egyszer már nekifutottak az eÁFA-rendszer elindításának, most végre célba is érnek
Az áfabevallás átalakítására és az eÁFA-rendszer bevezetésére az eredeti tervek szerint 2022 elején került volna sor. A jogszabályi előkészítő munka ennek megfelelően haladt. A Parlament 2021 során el is fogadta azokat a rendelkezéseket, amelyek megteremtették az eÁFA működési feltételeit, ezeket azonban később váratlanul hatályon kívül helyezte.
Mivel az intézkedés indoklásából és a témában megjelent nyilatkozatokból nem derült ki semmilyen konkrétum, csak találgatni lehetett az okokról. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy informatikai problémák álltak a hátterében. Más vélekedések szerint az adóhatóság döntött úgy, hogy alapjaiban gondolja át a koncepciót és új elemekkel bővíti ki azt.
Ezúttal úgy tűnik, minden akadály elhárult a bevezetés elől. A 2024-es őszi adócsomagban újra elfogadták azokat az ÁFA-törvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt kiegészítő szabályokat, amely az eÁfa-rendszer indulásához szükségesek, de ami ennél is fontosabb, ezek szabálymódosítások még mindig hatályban vannak. Ezen felül az informatikai rendszer tesztelése is lezárult, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nemzeti lényegében az utolsó simításokat végzi rajta.
Három bevallási forma
Az eÁFA-rendszer használata a bevezetést követően még nem lesz kötelező, januárban várhatóan egy 2-3 éves átmeneti időszak (próbaidőszak) kezdődik. Jövő év elejétől az adóhatóság gyakorlatilag egymással versengő bevallási opciók választását teszi lehetővé az adózók számára. A cégek ugyanis háromféleképpen adhatják majd be áfabevallásukat: (1) az eddig megszokott módon, az ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő) használatával, (2) az adóhatóság által elkészített kiajánlás elfogadásával, amely az SZJA-bevallásokhoz hasonlóan egy webes felületen történik, (3) gép-gép (M2M) kapcsolaton keresztül (a vállalatirányítási rendszerek és a NAV rendszerének összekötve).
Január 1-jén tehát bizonyos értelemben egy tesztidőszak indul. A több alternatíva lehetővé teszi, hogy az adózók úgy próbálják ki az eÁFA-rendszert, hogy hiba vagy pontatlanság esetén a régi módon még biztonságosan is beadhatják bevallásukat. Ha azonban az eddig használt, korszerűnek már nem mondható ÁNYK-keretrendszert kivezetik, akkor az eÁFA marad az egyedüli opció a vállalkozások számára. A „kötelezővé tétel” valószínűleg ezen a módon fog lezajlani, az erre vonatkozó jogalkotói szándék egyértelműen érzékelhető.
Az eÁFA-rendszer használatával kevesebb hibás bevallás és pontosabb adóellenőrzések
Az eÁFA-rendszer indulása komoly és gyorsan realizálható előnyökkel szolgálhat az adóhatóság számára. A NAV-nál az évek óta folyamatosan szűkülő ellenőrzési kapacitások és az egyre rövidebb ellenőrzési határidők problémáján segíthet az egységes áfaanalitika, vagyis az a meghatározott adtastruktúra és standard adókód jegyzék, amelyet a vállalkozásoknak a bevallásokhoz használniuk kell. Az automatizáció és az új bevallási alternatívák bevezetése után várhatóan kevesebb hibás bevallás érkezik majd be az adóhatósághoz, így nem csak kevesebb ellenőrzésre lesz szükség a jövőben, de maguk az ellenőrzések is jóval pontosabbak, jobban célzottak lehetnek, a kockázatelemzési munka hatékonyságának növeléséről nem is beszélve.
A felsoroltakon kívül a fejlesztés egyik fő célja, hogy tovább csökkenjen hazánkban az úgynevezett áfarés, vagyis a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség. Az Európai Bizottság legfrissebb, idén október 24-én megjelent tanulmánya alapján ennek mértéke Magyarországon 2021-ben 4,4 százalék volt.
Kinek éri meg az eÁFA-rendszer használata?
Ez a kérdés csak a január 1-jével induló átmeneti időszakban lesz aktuális, hiszen később ez válik az egyedüli és kötelező áfabevallási móddá. A már most ismert előnyöket és információkat alapul véve általánosságban elmondható, hogyha valaki időben elkezd foglalkozni az átállással, akkor közép és hosszú távon számottevő időt, pénzt és energiát takarít meg.
A kis- és középvállalkozások többségének a NAV által kiajánlott áfabevallási forma egyértelmű előnyökkel szolgál, hiszen jelentős adminisztrációs terheket vesz le a vállukról. Az erre a célra kifejlesztett webes felületen a kisebb adózók hozzáférhetnek az aktuális időszakra vonatkozó ÁFA adataikhoz, amelyeket módosíthatnak és kiegészíthetnek. Az áfabevallás-tervezet megtekintése és elfogadása is ugyanezen a felületen történik.
A gép-gép (machine to machine – M2M) kapcsolaton keresztül történő bevallás elsősorban azoknak a vállalatoknak jelent már rövid és középtávon is előnyös megoldást, amelyeknél az ÁFA-bevallás összeállítása és benyújtása rengeteg időt és energiát vesz igénybe. Náluk az átállás egy bonyolult, költséges és alapos tervezést igénylő folyamat lesz, amelyhez nem csak informatikai, de komoly adószakmai tudásra is szükség van. A cégek oldalán működő könyvelési vagy vállalatirányítási rendszerek és a NAV rendszerének összekötéséhez a legtöbb esetben egy interfészre van szükség, amely az adózói oldalon vezetett adatokat az adóhatóság által várt struktúrába konvertálja. Ehhez már most rendelkezésre állnak kész megoldások, dobozos szoftvertermékek.
Meggyőző érvek szólnak az átállás mellett
Az adóhatóság természetesen abban érdekelt, hogy fokozatosan egyre többen használják az új rendszer kínálta áfabevallási lehetőségeket és standardizált folyamatokat. Ennek megfelelően több módon is igyekszik meggyőzni a cégeket, hogy időben megkezdjék a fejlesztéseket az eÁFA M2M átállás érdekében. Ezek sorába tartoznak azok a kiegészítő adatletöltési szolgáltatások (pl. a NAV Adattó), amelyek nagy segítséget jelentenek a vállalkozásoknak a könyveléshez és a bevalláshoz kapcsolódó elemzések és ellenőrzések során.
Az előbb említett célt szolgálja az a szabálymódosítás is, amely (az Andersen javaslatára) az őszi parlamenti ülésszak során került az adózás rendjéről szóló törvénybe. Ennek értelmében annak az adózónak, aki a gép-gép (M2M) bevallási módot választja, nem kell önellenőrzési pótlékot fizetnie, ha a beadást követő 15 napon belül felmerült hibákat önellenőrzési eljárás keretében orvosolja. Ehhez kapcsolódik az az új szabály is, amely kimondja, hogy gép-gép áfabevallást választó, megbízható minősítésű adózók 15 napig nem kaphatnak adóellenőrzést, ami lehetőséget biztosít számukra, hogy kockázatmentesen és zavartalanul végezhessenek önellenőrzést.
Barta Bence, az Andersen Adótanácsadó Zrt. partnerének írása, amely először a Telex.hu Névérték rovatában jelent meg 2023. december 18-án